avagy Bábel tornya

Megint rap. Egy zene, amiről keveset tudok, kb. semmit azon túl, hogy jó zene és kemény szöveg. Amiért anno felfigyeltem rá, az az volt, hogy 2002-ben megnyerte a legjobb rajzfilm díját a külön flash animációknak rendezett Flash Film Festival-on, ebben a kategóriában ez volt az első klip, amit díjaztak.

A kislány még csak négyéves volt, emlékei bizonyára összemosódtak, s az anyja, hogy tudatosítsa benne a küszöbön álló változást, odavitte a szögesdrót kerítéshez, és messziről megmutatta a szerelvényt.
- Nem is örülsz? Ez a vonat visz haza.
- És akkor mi lesz?
- Akkor otthon leszünk.
- Mi az, hogy otthon? - kérdezte a gyerek.
- Ahol azelőtt laktunk.
- És ott mi van?
- Emlékszel még a mackódra? Talán a babáid is megvannak még.
- Anyu - kérdezte a gyerek. - Otthon is vannak őrök?
- Ott nincsenek.
- Akkor - kérdezte a kislány - onnan meg lehet majd szökni?

avagy függeszkedés

Egy történelmi szám. A rapet lehet szeretni, lehet utálni, lehet elmenni mellette, de mint műfaj, a létezése nem kérdéses. Ugyanakkor kevesen ismerik a gyökereket. Az első igazán híres rapper Kurtis Blow volt, aki a hetvenes évek közepe óta DJ-kedett bulikon, de mint break-táncos is ismert volt. A legelső elhíresült számot mégsem ő, hanem egy csapat jegyzi, ez volt Grandmaster Flash (Joseph "Biggie Grand" Saddler) és a Furious Five, az őrjöngő ötök, melyből később kiválva Melle Mel és Kid Creole kezdett önálló karrierbe. Melle Mel volt az első, aki MC-nek hívta magát, ha úgy tetszik, a DJ után az MC rövidítés tőle származik. Ha már a "nyelvújításnál" tartunk, akkor meg kell említeni, hogy a hip-hop kifejezést a zenei kategóriára pedig szintén egy bandatag, Keith "Cowboy" Wiggins találta ki. És még egy első, ebben a számban "publikálták" először a szkreccselést, azaz a lemez oda-vissza huzkodását a tű alatt. Az album, amin a szám található, egy hónap alatt platinalemez lett. Tehát 1982-t írunk, és ez az Üzenet. Vigyázat, szókimondó szöveg! :)

avagy méééééé' fotózol máááááár??

Bevallom, nem tudtam ki is az az Adamski. Bevallom, a Wiki után sem lettem okosabb, pár adaton kívül, aminek bárki bármikor utánanézhet. Egyike azon producereknek-zenészeknek, akinek háta mögül egy nagyon jó zenész bújt ki, aki nem más mint Seal. Ezt a klipet is legtöbben hozzá kötik, a Future Love Paradise-hoz hasonlóan, holott ekkor Seal még "csak" egy vokalista volt. Na jó de milyen - no, ezt azóta már tudjuk. Aztán a számot George Michael is feldolgozta, nem is rosszul. De most jöjjön a szó szerint gyilkos szám a sebhelyesarcú fekete énekes és a fehér zenész előadásában.

avagy színkontraszt

Szerintem menthetetlenül itt a tavasz. Lehet hogy a hideg még párszor bepróbálkozik, de ereje már nem lesz. Rügyeznek a fák, kidugták a buksi fejüket a hóvirágok, tavaszillat van a levegőben, meleg van. Rövidülnek az éjszakák és a szoknyák a lányokon. :) Úgy tűnik, túléltük a telet, és most megint minden jó lesz...

Tudom, naiv vagyok, egy kis egyszerű lélek, de nekem nem a "Let the Sunshine in", vagy az "Aquarius" a kedvencem a filmből, hanem ez a kis bugyuta nóta. Ezért most jól rád fogom erőltetni, hogy napsütéses vidám napod legyen tőle. :)

avagy egy baleset margójára

Kikanyarodott elém egy autós és rendesen megborított. A bal első kereke találkozott az első kerekemmel, megszorulásig magával rántotta, miközben megdöntötte a mocit. Szerencsére nem mentem gyorsan, és - mint jó szokásom szerint mindig - fejem búbjáig fel voltam páncélozva, szóval a mentősöknek semmi munkát nem adtam. Az autós úr - egy idős, rokkant ember - vélhetőleg abban a tudatban indult el, ki elém a főútra, hogy majd mindenki satuféket nyom, ha ő egyszer elindul és megoldja a problémát amit okozott. Rendőr, helyszínelés, feljelentés lett a dologból, természetesen, de a mocin azért van sérülés rendesen, és a két ölelkező kereket sem volt egyszerű szétválasztani. Megértem, hogy a motorom, a két lámpa ellenére picike, alig lehet észrevenni, és egyébként is ezerrel száguldozok vele, eltűnök, feltűnök, meg minden. Megértem, hogy főútvonalon, egyenesen haladva nincs elsőbbségem egy elém kanyarodó kocsival szemben és vigyáznom kell rá. Még azt is megértem, hogy egy ilyen manővernél az autósnak nem kell a tükörbe néznie, ad absurdum hátrafordulnia - mert ugye a tükörből MINDENT látna, dehát minek az, azért van a fék, hogy megálljanak mögötte. Mellesleg jegyzem meg, ez a második ilyen jellegű esetem... De egyet végképp nem értek. Hogyan kap egy idős, rokkant ember jogsit úgy, hogy a KRESZ alapvető, elsőbbséghez való jogait is megsérti - akár testi fogyatékosságai miatt, akár tudatosan. Nem hibáztatom, nem utálom, csak nem értem, miért kell gyilkos fegyvert adni olyannak a kezébe, aki mint kiderült, használni se tudja.

Eddig volt pár balesetem. Ha ezek országúton, vidéken, nagy sebességnél történtek volna, akkor azt mondanám, magamat is beleértve, hogy igen, azok a hülye motorosok, mennek mint az állat. Donorjelöltek. De nem... egyetlen esetet kivéve az eddigi négy borulásomat mind lakott területen, kis sebességnél, meg nem adott elsőbbség (mind egyenesen haladva, főútvonalon) miatt szenvedtem el... Igen, örülök, hogy fel vagyok protektorozva, hogy mind fejben, mind védőöltözetben megteszem amit lehet, hogy ne legyen baj. És mégis van. Mondhatnám, hogy közlekedési kultúra, meg hasonló puffogások, de minek. Egyszerűen csak nem értem, mi jár ilyenkor a másik fejében. Miért teszi, amit. Miért?

Dindimnek, hogy szép napja legyen...

És akkor bejött az ablakon egy cserkesz. A gombja gesztenye. Juli eloltotta a villanyt, hogy jobban lássa.

– Micsirkász, cserkesz? – kérdezte.

– Cserkeszek – mondta a cserkesz.

– Mit cserkeszel?

– Lázrózsákat.

– Itt vannak az arcomon – nevetett Juli.

– Rózsamező, rózsatő, úgy elviszlek, mint a kő – szavalta a cserkesz.

– Jaj, ez jópofa! – örült Juli. – Csak éppen semmi értelme sincs.

– De rímel-bímel – mondta a cserkesz, és közelebb jött.

Nicsak, az orra is gesztenye!

– Az orrod gesztenye – mondta Juli.

– Az orrom gesztenye, a szemem mandola – énekelte a cserkesz.

A mese folytatódik itt...

avagy a szerkezet rabja

A mostani videot egy gitáros lánynak ajánlom, mert ő az én napsugaram...

Az eredeti, 1974-es szám nagy kedvencem, Stevie Wonder szerzeménye, egy édes kis szerelmes szám. Stevie-t mind zenészként, mind emberként nagyra becsülöm, és örülök, hogy személyesen sem okozott csalódást, amikor személyesen is találkozhattam vele. Valóban egy csoda az az ember.

Amennyire Stevie életét, zenéjét ismerem, annál kevésbé ismerem ezt a koreai fiatalembert. Igaz, nem mélyedtem el a gitár-tanulásban túlzottan, de annyira igen, hogy belássam, a srác igencsak profi. Ritkán ajánlok honlapot klip mellé, mivel általában többé-kevésbé ismert zenészekről írok, ha vkinek elnyeri a tetszését, úgyis utána tud keresni. Most mégis szeretném ajánlani Sungha Jung MySpace-es honlapját, és szeretném, ha meghallgatnád a játékát, mert tényleg komoly. Kint van jónéhány zene és video is, tessék mazsolázni! Sungha Jung honlapjához katt ide...

Egyszer mindenki eltéved. Így esett a kis Brunellával is. Eltévedt. Reggel elindult hazulról, a kert alatt egy kicsit nézte magát a patakban, fésülködött.

- Szép fekete hajam van - mondta a pataknak, és mosolygott örömében, hogy szép fekete haja van.

- Bizony szép - mondta a patak.

- És a szemem is nagyon szép - folytatta Brunella.

Mi tagadás, a szeme is szép volt. A patak bólogatott. Most már nem olyan nagy lelkesedéssel, de bólogatott, mert Brunella igazán szép kislány volt, s olyan kedvesen tudott mosolyogni, hogy nem lehetett rá haragudni. A patak nagyon szerette volna, ha Brunella valami olyasfélét mond, hogy: „Jaj, de gyönyörű kristálytiszta vagy, te patak!” vagy: „Olyan szépen muzsikálsz, ilyen szépen senki sem tud muzsikálni!” De Brunella nem mondott ilyesfélét. Esze ágában se volt. Azt mondta:

- Ha behunyom a szemem, nem látlak.

Mikor Brunella szépen megfésülködött, elhatározta, elindul az erdő felé. Otthon ugyan mondták neki, hogy csak a patakig szabad mennie, mert az erdőben eltévedhet, és ott veszélyek leselkednek rá. „Ugyan - gondolta Brunella -, miféle veszélyek? Engem szeretnek a fák, a füvek, az őzikék. De az erdőben kígyók is vannak” - jutott eszébe. Öntudatosan fölvetette a fejét, fekete hajfonatában meglibbent a széles piros szalag.

(a mese folytatódik itt...)

avagy burokban