Ámokfutó gyógyszerész-hallgató lövöldözött Pécsett, egy halott és egy életveszélyes és két súlyos sérült. Draskovics  szerint el kell gondolkodni a fegyvertartási szabályokon, az egyik kertévé riportere kiakadt azon, hogy a menekülő srác útközben elment egy óvoda mellett, és ki tudja mi lett volna ha... és nem érti, miért adta fel magát a srác. Mások szerint beilleszkedési zavarokkal küzdött és ezt "bosszulta meg" társain a diák, miközben ő a rendőröknek azt mondta, hogy nem szándékosan azokat sebesítette meg, akiket, csupán csak "ők voltak a közelben". Természetesen a jobboldal a baloldalt, a baloldal a jobboldalt teszi felelőssé a dolog miatt. Ezek a hírek. És a valóság?

Meghalt egy fiatal, megkattant, és egy életre elbaltázta az életét egy másik. Három sérült, és sok rémült ember.

Mielőtt bárki azt mondaná, gyilkost védek, leszögezem, nem védek senkit. Megpróbálom megérteni. Hogy miért? Szemmel láthatóan egyre több az erőszak a világban, annak ellenére, hogy állítólag egyre civilizáltabbak vagyunk, mondjuk a primitív kelet vagy a harmadik világhoz képest. Látta valaki az Összeomlás c. filmet Michael Douglas-szel (Falling Down, 1993)? A főhős, egy problémákkal küzdő kisember, akiben elszakad valami, és ámokfutó lesz, halomra irtja azt, akivel baja van, anélkül, hogy ő gonosznak érezné magát. Aki kicsit odafigyel, és egy kávéskanálnyi empatikus érzéssel rendelkezik, az szintúgy nem érzi őt gonosznak. Most a média megpróbálja jó esetben egy elmebeteg őrültnek, rosszabb esetben egy gonosz gyilkosnak beállítani a srácot. Meg persze az a csúnya pisztoly a hibás, be kéne tiltani (félreértés ne essék... a fegyvertartást annak ellenére ellenzem, hogy ha tehetném, nekem is lenne fegyverem... szerencsére nem tehetem), mert az ölt.

Persze ilyen hírek láttán szívesen gondol az ember arra, hogy igen, ilyen csak mással fordul elő, én ilyen gonosz nem vagyok, ilyenre sosem lennék képes. Aztán a postán, sorbanállás közben simán leordítja az előtte állónak a fejét, aki képes öt percig sz*rakodni az ablaknál. Vagy nyírja a párját, legszívesebben a nagykéssel esne neki. Talán ezért is népszerűek a maónikasók és társai, mert ott lehet azt mondani, hogy igen, azok milyenek, bezzeg én. Holott mindenkinek megvan a saját története, a saját indíttatásai arra, hogy mikor és miért szakad el nála a cérna. Aki kicsit nyitott szemmel jár, az észreveheti azt a növekvő szegénységet és kilátástalanságot, aminek a válság csak katalizátora. Vagy elég csak egy internetes párkeresőbe regisztrálni, vagy felmenni egy chatre, mennyire válságban vannak az emberi kapcsolatok.

De nézzük meg a fiatalokat, hol van már az az idő, amikor valaki mondjuk gyógyszerésznek tanult, gyógyszerész lett, egy életet így nyugodtan végigdolgozott, majd gyógyszerészként egy békés nyugdíjas éveket biztosító nyugdíjjal fejezi be az életét? Egyáltalán, a létbiztonság, mint olyan, hol van már? Ha ebből indulunk ki, akkor a pécsi srác nem egyedi eset, mindannyiunk fejében ott ketyeg az időzített bomba. És akkor teljesen mindegy, hogy pisztoly, nagykés, vagy kungfu tudás kerül a kezünk ügyébe. Persze odafigyelhetnénk jobban egymásra, megpróbálhatnánk megérteni egymás problémáit, szerethetnénk, elfogadhatnánk egymás hibáit, gyengeségeit. De az időbe, energiába kerül, és a sarki boltban sem kapunk érte kenyeret. Egyszerűbb démonizálni, gonosznak titulálni egy olyan embert, akinek kicsúszott a lába alól a talaj. Nyugaton már nem egy ilyen ámokfutóról kaptunk híreket, ott már az ámokfutásnak, az ekörüli médiacécónak és bűnbakállításnak évtizedes hagyománya van.

Őszintén sajnálom mind az öt érintettet, egyik élete sem lesz olyan, mint azelőtt. Az országé sem... sajnos várható, hogy egyre több ilyen lesz, aki ezt tagadja, az struccként a homokba dugja a fejét. Aki azt hiszi, hogy ez egyedi eset, különc őrült dolga, annak elmondom, csak a közvetlen környezetében legalább egy tucat ilyen csendes, szorongó, biztonságot kereső és túlélni vágyó "különc őrült" van, akikre nem biztos, hogy elég figyelmet szentel, akiket nem biztos, hogy eléggé vagy úgy szeret, ahogy neki szüksége lenne. Mindenkinek a saját problémája a legnagyobb, és van, aki a huszonnegyedik órája utolsó perceiben jár a saját gondjaival. Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?

Utóirat: Jelen pillanatban az egyik kertévében egy nem reprezentatív felmérés: Milyen büntetést érdemel az ámokfutó? 60% szerint életfogytiglant, 30% szerint pszichiátriai orvosi kezelést, 10% szerint 15 évet. Odafigyelést opció nincs.

(Kép: index.hu)

Kapcsolódó cikk: Több fényt a KDNP-be! VI - Simicskó papa