Huh. 80-as évek, emlékszik rá egyáltalán vki? Tiritarka divat, szintiőrület, hajzselé, vigyor ezerrel és persze mindenki boldog, szerelmes és szerencsés. Naná, hogy a csúcson ott volt a legifjabb Jackson, a csodagyerek, de azért itt volt csomó jó műanyagzene, a popzenében pedig már kikerülhetetlenek voltak a feketék. Mindenki szép volt, fiatal és bájos, nem véletlen, hogy több híres modellből is énekes lehetett (Whitney Houston, Sade). És valahogy még mindig emberiek voltak, nem pedig kitaláltak, mint a mai RnB hősök, akiknek a hangját vocoderrel gyártják le marketingesek és hangmérnökök. Akkor a Yamaha DX7 volt a király, minden zenéhez vmit értő ember ismerte a hangmintakészletét, amiből gazdálkodni lehetett. El Debarge, Ray Parker Jr. (Ghostbusters zenéje... emlékszel?), Zapp & Roger, Billy Ocean, New Edition, éshát Stevie (Wonder), Cameo (Word up!) és a Midnight Star, csak hogy pár név abból az érából. A legutóbbi bandától a mai szám a Midas Touch... minden amihez hozzányúl, arannyá változik.