Ha Hendrixre gondolok, rögtön tódulnak a fejembe a közhelyek, amiket írhatnék. Egy legenda, akinek meg kellett halnia, hogy örökké éljen, meg ilyenek. Nem tudom, kicsit siralmas mondjuk Mick Jaggert, a békében megőszült rocker lázadót nézni, ahogy ötvenezredszer is követelik tőle koncerten a getnót a mindenkori ifjak és örökifjak, ő meg megpróbálja előadni az újabb lázadásait is. Éshát ez azért egy nyugdíjaskorú felforgató szájából... no de mindegy. Bezzeg Jimi ha élne... ő se lenne jobb, de ő legalább eltávozott időben, mint Petőfi. No jó, az ironizálást és a közhelyeket befejeztem.

Erősen kétlem, hogy mai zenészemről sokat kéne mesélnem, talán csak az nem ismeri, aki Lakodalmas Lajos zenei költészetén nevelkedett, ergo nem szaporítanám a szót. Gitárzseni, egy állat, a legnagyobb bűne az, hogy Miles Davissel a jazzes barátkozásuk már nem fért bele földi pályafutásába. De inkább nézd, ez a buja kiscsaj, a Foxy Lady.